MEGRENDELŐ, TULAJDONOS, ÉPÍTTETŐ RÉSZÉRE

Mennyi a tanúsító díja?

A tanúsító árajánlatot ad a tanúsításra a munka nagysága és bonyolultsága alapján, melyet a 282/2024. (IX. 30.) Korm. Rendelet szabályoz, tartalmazza a tanúsítási napidíjat és kiszállási költséget.

Mennyi időbe telik a tanúsítás?

  • A térinformatikai felmérés előzetes légi tevékenységi engedélyhez kötött, amelyet a térinformatikai felmérő cég kérvényez. Az illetékes hatóság ügyintézési ideje akár 60 nap is lehet. Ezért szükséges a tanúsítási igényt legalább 110 nappal a használatbavételi engedély iránti kérelem tervezett benyújtása előtt megkezdeni!
  • Térinformatikai felmérés és a felmérésből a térinformatikai felmérő által nyert adatok feldolgozása 8 nap, a drónos felmérés időpontjától számítva.
  • Tanúsítás - a kész térinformatikai adatok kézhezvételétől számított 10 napon belül
    • Tanúsító előzetes adatellenőrzése: a rendszerbe feltöltött ingatlanadatok alapján a jogszabályi előírások ellenőrzése, telek elhelyezkedésének, esetleges védettségek vizsgálata.
    • Tanúsító helyszíni felmérése: a telek méretétől és növényborítottságától függően eltérő időigénye lehet, de a vonatkozó jogszabály alapján legfeljebb 2 nap.
  • Tanúsítvány hitelesítése - a tanúsító kifizetését követő 1 nap.

Mikor érdemes a tanúsítást megrendelni?

A fentiek alapján, a tanúsítást a zöldfelületek kivitelezésének befejezése előtt legalább 91 nappal korábban, de az ügyek gördülékeny szervezése érdekében indokolt lehet még korábban megrendelni, jelezve a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásának, vagy nem engedélyköteles tevékenység esetén a műszaki átadás-átvétel tervezett időpontját, amely változás esetén a megrendelő által módosítható a rendszerben.

Ahhoz, hogy a zöldfelületi tanúsítvány elkészüljön a tervezett használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtása előtt, legalább 110 nappal korábban a tanúsítási igényt jelezni kell a rendszerben. A kivitelezés tervezett befejezése után a tanúsítási folyamat lebonyolításához tehát legalább 20 napra van szükség, ezért a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásának tervezett időpontját ennek figyelembevételével kell meghatározni.

Használatbavételi engedélyezési és műszaki átadás-átvételi eljárás végén a teljesítésigazolás csak úgy adható ki, ha az új építményhez, tájépítészeti alkotáshoz tartozó telek legalább „C” minősítésű zöldfelületi tanúsítvánnyal rendelkezik.

Mi történik akkor, ha egy beruházásra nem készült zöldfelületi tanúsítás?

Ha az adott beruházás a zöldfelületi tanúsítás kötelezettsége alá esik, és a tanúsítás az érintett telken, vagy telkeken elmarad, illetve nem készül legalább közepes minősítésű tanúsítvány, a beruházás nem kaphat használatbavételi engedélyt, illetve a tájépítészeti alkotás műszaki átadás-átvétele nem történhet meg.

Hogyan biztosítható, hogy az adott projekt elérje a használatbavételhez szükséges minősítésű zöldfelületi tanúsítási szintet?

  • Törekedni kell a telken/telkeken lévő beállt növényzet megtartására a tervezés (terepalakítás, épület elhelyezése a telken stb.), és megóvására a kivitelezés tervezése, szervezése és lebonyolítása során.
  • Amennyiben nincs beállt zöldfelület a telken/telkeken, vagy a meglévő beállt zöldfelület nem megtartható vagy gyenge minőségű (pl. inváziós fajok jelenléte miatt) ezt több szintű növényállománnyal, valamint zöldtetővel, zöldfallal pótolni, hogy a kellő minőségű zöldfelületek kialakítása biztosítható legyen.
  • Többszintes zöldfelületek kialakítására kell törekedni, változatos, lehetőség szerint a táji jelleghez illeszkedő növényállományt alkalmazni.
  • A kialakított zöldfelületek élőhelyet, búvóhelyet, táplálékot biztosítanak a honos állat és rovarvilágnak. Az erre a célra kihelyezett objektumok (pl. rovarhotel, madár és denevérodú, gyíkvár, madáritató, madárbarát cserjés, stb.) nagyobb számban pozitív elbírálásban részesülnek.
  • Törekedni kell a minimum 30% lombkorona borítottság megtartására / létrehozására, a hősziget hatás kialakulásának megakadályozására.
  • A telek ideális esetben a kerítés mentén sövénnyel körbevett. A cserjeszint és az évelőszint is külön-külön haladja meg a 10-10%-át a zöldfelületeknek.
  • A zöldfelületekre hulló csapadék a zöldfelületen szikkadjon el. A burkolatra, tetőre hulló csapadék helyben hasznosuljon.
  • Inváziós, özönnövények ne forduljanak elő a területen. Az inváziós növények jelenléte negatívan befolyásolja a zöldfelületi tanúsítvány pontszámát.
  • A zöldfelületek (cserje és évelőfelületek) legyenek mulcsozottak, ne legyen nyílt talajfelszín, a zöldhulladék kezelése helyben történjen.
  • Ha a telek legalább egy részén közösségi célú zöldfelülethasználat valósul meg, vagy közösségi ültetvény található, az pozitív elbírálásban részesül.
  • Az egynyári virágágyások negatívan befolyásolják a zöldfelületi tanúsítvány pontszámát, érdemes ezeket csak a legreprezentatívabb helyekre korlátozni és évelőkkel vegyesen alkalmazni, vagy más dekoratív növényzettel kiváltani.
  • A fenti célok megvalósítása érdekében tájépítész szakemberrel végeztesse a tervezési feladatokat.
  • A területre készüljön a tájépítész tervező által a helyszínre specifikus zöldfelület-fenntartási kézikönyv.

Melyek azok a jogszabályi előírások, amelyeknek megfelelését a zöldfelületi tanúsítvány külön vizsgálja?

  • Településtervnek, zöldfelületre vonatkozó országos előírásoknak való megfelelés
    • Minimum zöldfelületi arány
    • Fák minimális/ maximális távolsága (tő, telekhatár, homlokzat)
    • Minimum faegyedszám
    • Szintezettség
  • Beruházással kapcsolatos engedélyek (Építési, környezetvédelmi, természetvédelmi, örökségvédelmi stb.) engedélyben foglalt zöldfelületre vonatkozó előírásoknak való megfelelés
  • Biológiai aktivitás értékre vonatkozó előírásnak való megfelelés
  • Véderdő kialakítására vonatkozó előírásoknak való megfelelés

Épület tervezésekor alkalmazható paraméterek, melyek pozitívan befolyásolják a zöldfelületi tanúsítvány értékelését

  • Zöldtető létesítése
  • Zöldfalak, zöldhomlokzatok a rendkívül széles lehetőségek miatt szinte bármilyen épület esetén kialakíthatók, és az ökológiai előnyökön túl (pl. mikroklíma, levegőminőség javítása, biodiverzitás növelése) műszaki előnyökkel (csapadék, zaj- és hővédelem) jár.
  • Lehulló csapadékvízek elvezetése az alábbi szempontok alapján:
    • tetőre érkező csapadékvíz gyűjtése, telken belüli hasznosítása (szürkevízként, öntözésre)
    • tetőfelületekre és utakra hulló csapadékvizek tisztítást követően zöldfelületre vannak vezetve/telken belül biztosított a hasznosításuk (szikkasztás, öntözés)

Melyek azok a mennyiségi szempontok, amelyeket a zöldfelületi tanúsítvány vizsgál?

  • Zöldfelület összterülete
  • Zöldfelület magassága
  • Zöldtérfogat (fa, cserje, évelő és gyep szinten is)
  • Fa darabszám
  • Zöldfelületi arány
  • Zöldtérfogat arány
  • Fedettség
  • Nyílt talajfelszín

Melyek azok a minőségi szempontok, amelyek a zöldfelületi tanúsítvány vizsgál?

  • Biodiverzitás
  • Inváziós fajok jelenléte, és fertőzöttség területi aránya
  • Élőhelyteremtés
  • Védett növények jelenléte
  • Egynyári dísznövények jelenléte
  • Csapadékvízgazdálkodás
  • Zöld homlokzat, zöld fal
  • Zöldtető
  • Hősziget hatást elősegítő tényezők

Melyek azok a funkcionális szempontok, amelyek a zöldfelületi tanúsítvány vizsgál?

  • Szociális és közösségi ültetvény a területen
  • Terület látogathatósága, közösségi célú zöldfelülethasználat

Mi a teendő abban az esetben, ha a telken nincs beállt faállomány és fiatal fákat frissen kell telepíteni?

Ebben az esetben a kedvező zöldtérfogat elérését úgy lehet támogatni, ha legalább 10/12-es, vagy annál nagyobb faiskolai méretű fák, kifejlett, nagyméretű cserjék és évelőfelületek is helyet kapnak. Ha a lombkoronaszint fedettsége csekély, akkor a cserjékkel és évelőkkel lehet gyorsan olyan eredményt elérni, amely biztosíthatja a tanúsítvány közepes minősítését.

Minden növényi szinten változatos faji összetétel alkalmazása javasolt, mert például ha csak néhány fajjal kerül beültetésre a kert, a zöldtérfogat kedvező pontszámot kaphat nagyméretű növények esetén, de a biodiverzitás hiánya pontlevonással jár.

Mi a teendő abban az esetben, ha ősfás, vagy beállt faállománnyal rendelkező telekről van szó, ahol ez meg is őrizhető?

A nagy lombkoronaborítottság zöldtérfogat szempontjából kedvező, viszont ha cserje és gyepszinten gyér az állomány, a nyílt talajfelszín és a gyenge biodiverzitás miatt alacsonyabb pontszámot kap a telek, így a nyílt talajfelszínt fajgazdag árnyéki gyeppótló növényzettel kell takarni, és cserjeszinten árnyéktűrő cserjéket alkalmazni.

A részletes módszertani leírás honlapról letölthető a szaktervezők számára.